A go kínai stratégiai játék dél-koreai mesterjátékosa, Li Sze Tol úgy döntött, hogy visszavonul,
mert nem tudja feldolgozni, hogy egy játékban alulmaradt a géppel szemben.
Múlt hónapban mutatták be a kutatók azt a mesterséges bőrt, amelyet robotokhoz fejlesztettek ki, és lehetővé teszi, hogy a gépek érezzenek és reagáljanak az érintésre, ami nagy előrelépést hozhat a velük való közös munkavégzésben.
Szabó Ottó szobrász, tervező, báb- és robotalkotó. Újabban növényekkel kísérletezik, miközben dizájnerként dolgozik egy svájci robotikai cégnél. Élt már Londonban, Berlinben és Milánóban is, most Zürich mellett egy kis hegyvidéki falu az otthona.
Szeptemberben önálló kiállítása nyílt Budapesten, ahol főleg arra keresi a választ, hogy mitől lesz a tárgyaknak lelke?
Amikor majd a mobil robotok a háztartásunk természetes részét képezik, az önjavítás nagyon fontos funkció lesz. Remélhetőleg ezek a robotok elég tartósak lesznek, ezért nem kell gyakran javítani őket, de időről időre szinte biztosan szükségük lesz kisebb karbantartásra. A torontói Humanoids 2019 rendezvényen a Tokiói Egyetem kutatói bemutatták, hogyan tanítottak meg egy PR2 típusú robotot egyszerű javítások elvégzésére saját magán. Ezen képesség felhasználásával a robot képes volt kibővíteni magát, például akasztót csavarozva magához, hogy több dolgot szállíthasson.
Ango nyelvű cikk!
A szervezők egyik célkitűzése, hogy a 2020-as Olimpiai és Paraolimpiai Játékok a történelem leginnovatívabb rendezvénye legyen. Ehhez kapcsolódóan mutatták be azokat a robotokat, amelyek a rendezvény során a sportolókat és kiszolgáló személyzetet segítik.
Az újságíróknak bemutatott robotok a Tokió 2020 Robot Project részét képezve azt a célt is szolgáljál, hogy a szervezők az esemény kapcsán bemutathassák, Japán a szórakoztató robotok mellett a robottechnológiája gyakorlati alkalmazásában is jeleskedik.
A HSR (Human Support Robot) nevű, körülbelül 1 méter magas „egykezű” robot képes tárgyakat felemelni illetve tárgyakat tartani és szállítani. A robot autonóm módón mozog illetve applikáció segítségével távolról vezérelhető. Fő „dolga”, hogy a kerekes székes versenyzők és látogatónak segít különböző tárgyak szállításában.
Az Atoun Model Y hordozható „robotruhát” (exoskeleton) a sportlétesítményekben és egyéb helyszíneket nehéz tárgyakkal (sporteszközök, bőröndök, hulladékzsákok) dolgozó, be- és kirakodást végző személyzet használja. A fejlesztést végző Panasonic cég szerint a 4,5 kg súlyú „ruha” 10 – 40 %-al csökkenti a használó lábára és hátára ható terhelést.
Massaki Komiya, a szervező bizottság főigazgatója azt mondta: céljuk, hogy olyan robotokkal rendelkezzen, amelyek „barátságosak a játékokon résztvevő emberek számára, növelik az események kényelmét, valamint új élményt nyújtanak a közönség számára”. Azt is reméli, hogy a robotok a 2020-as játékok után is használatban maradnak.
A szervezők a játékok során alkalmazott más robotok részleteiről később adnak tájékoztatást.
A kaliforniai Salinas völgyben – amelyet gyakran „Amerika salátástálja” néven említenek – a saláta, brokkoli és karfiol földeken nagy narancssárga gépek járják monoton útjukat.
A gépek egy San Franciscói startuphoz, a FramWise-hoz tartoznak. A cég nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy a robotikát és mesterséges intelligenciát a fenntartható mezőgazdaság szolgálatába állítsa úgy, hogy az így termelt növények egészségesebbek és ízletesebbek legyenek.
A robotok jelenleg gyomlálásra vannak optimalizálva, azonban a jövőbeli tervek ennél komolyabbak. „Célunk az, hogy egyetemes gazdálkodási platformmá váljunk” – mondja Sébastien Boyer társalapító és vezérigazgató. „Nagyon sok minden feladatot szeretnénk automatizálni a vetéstől a betakarításig.”
A robotok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtnek, beleértve a növények részletes képeit és az egészségüket befolyásoló paramétereket, például hőmérsékletet, páratartalmat és a talaj állapotát. A gyűjtött adatok feldolgozása után a gépi tanulás segítségével külön-külön azonosítják az egyes növényeket, meghatározzák aktuális állapotát (például virágzik-e) és ennek megfelelően gondozzák. Ezeknek az mesterséges intelligenciával felszerelt robotoknak köszönhetően minden növény a maximális „figyelmet ” megkapja, annak érdekében, hogy a lehető legjobb növény legyen.
Az érzékelők által a növényről készített képeket és egyéb releváns adatokat a fedélzeti számítógépeken valamint felhőszerveren tárolják. A döntéshozatali folyamatban tanulási algoritmusok elemzik az adatokat. Létezik egy algoritmus, amely az adatok alapján a növények felismerését szolgálja és GPS és más helyadatokkal pontosan azonosítja az egyes növényeket. Egy másik algoritmust használnak annak eldöntésére, hogy egy növény mondjuk salátafej vagy gyom. Az utolsó lépés az a fizikai művelet, amelyet a gépek a növényeken hajtanak végre – például a gyomláló eszköz használata.
A robotok kevesebb, mint egy másodperc alatt hajtják végre a fenti három lépést. Valójában a robotok olyan sebességgel haladhatnak át az adott területen, amelyre az emberek gyakorlatilag képtelenek.
Sébastien Boyer biztos abban, hogy a farmok egy nap robotokkal tele lesznek, és a legjobb brokkoli fogják termeszteni, amit valaha kóstoltunk.
A Stanford Egyetem (California USA) kutatócsoportja által megépített PigeonBot az élő galambok irányváltoztatásához hasonlóan a szárnyízületek és a szárnytollak mozgatásával valósítja meg az irányváltoztatásokat.